Óriási üzlet az internetezők egérkattintásain alapuló hirdetés, és majdnem ilyen nagy biznisz az online hirdetők átverése. Ha viszont a csalók győznek, akkor az egész internetes üzlet bebukik. Elemzők szerint a kattintásonkénti fizetés (pay-per-click) az egész hirdetési piac leggyorsabban növekvő szegmense, és becslések szerint 2005-ben ezzel a Yahoo körülbelül 3,7 milliárd dollárt, a Google pedig körülbelül hatmilliárd dollárt tett zsebre. Azaz a Google nagyobb hirdetési célpont, mint bármelyik tévéhálózat vagy lapkiadó. Viszont amíg a tévében és újságokban megjelenő hirdetésekkel nehéz visszaélni, addig a kattintáson alapuló hirdetési rendszer roppant könnyen meghekkelhető, és emiatt már most dollármilliók vándorolnak illetéktelen kezekbe. Verseny Az online bűnözői világban is vannak pitiáner tolvajok meg furmányos rablók, az előbbiek közé tartoznak például azok a cégek, amelyek egyszerűen megkeresik a vetélytársuk hirdetéseit, és nagyon sokszor rákattintanak. Mivel a vetélytárs kattintásonként fizet, ezzel jelentősen megnövelhetik a kiadásait. Van még egy bevált módszerük: gyakran frissítik azt a weboldalt, ahol a vetélytárs hirdetése van, a Google és a Yahoo ugyanis igyekszik megszabadulni a rosszul teljesítő bannerektől, és így garantáltan nem jut el a hirdetés a célközönséghez. Ezekkel a módszerekkel persze igen könnyű lebukni, hiszen mind a hirdető, mind a Google szerverei rögzítik, hogy mikor milyen IP címről kattintottak, és azonnal gyanút fognak, ha azok jelentős része egyetlen helyről, a gonosz konkurens IP címéről érkezik. Kifinomultabb módszer a munka kihelyezése: Indiában és Kínában vannak olyan "kattintófarmok", ahol az alkalmazottak egész nap az egerükkel böködnek. Hálózat Sok fejfájást okoznak a hirdetőknek a kamu blogok, az úgynevezett splogok is. A splogok üzemeltetői különféle szájtokról lopkodnak össze tartalmat, körbelinkelik saját szájtjaikat, magasra küzdik fel magukat az internetes keresők találati oldalán, és úgy helyezik el a Google hirdetéseit, hogy azok egyszerű szövegnek tűnjenek. A gyanútlan internetezők meg rákattintanak, és dől a lóvé, ebben a konstrukcióban ugyanis a Google kattintásonként fizet annak a weboldalnak, ahol a hirdetési dobozát elhelyezte. A Wired szerint a sploggerek havonta több tízezer dollárt kereshetnek jogtalanul. A legprofibbak persze nem szöszmötölnek holmi blogokkal, hanem egyenesen a vírusíró hekkerekhez fordulnak segítségért. Távolról irányítható megfertőzött számítógépekből olyan zombihálózatot hoznak létre, amellyel egyszerre nagyon sok kamu kattintást lehet elvégezni, és ezek a hálózatok milliárd hamis kattintással az egész hirdetési rendszert két vállra fektethetik, ennyi adatot ugyanis nehéz feldolgozni. És ha kirántják az online hirdetők alól a szőnyeget, akkor az általuk szoponzorált internet velük együtt borul. Új út Hogyan lehet elkerülni a csalást? A Yahoo és a Google algoritmusok segítségével keres mintákat, és egyszerűen érvénytelennek nyilvánítja a gyanús kattintásokat. Vannak olyan kattintásos csalásra specializálódott cégek is, amelyek átbogarásszák a szerverek logfájljait, a Visitlab béta állapotban levő szoftvere például megvizsgálja a földrajzi adatokat, és kiszűri azokat a találatokat, ahonnan aligha jöhetett érvényes katt. Bill Gross, a pay-per-click feltalálója a Wirednek azt nyilatkozta, hogy szerinte teljesen új üzleti modellt kell kialakítani, amelyet ő akciónkénti fizetésnek, mások vásárlásonkénti fizetésnek neveznek. Az új rendszerben egy egyszerű kattintás fabatkát sem ér, a hirdető csak akkor fizet, ha az internetező bizonyos tevékenységet elvégzett, például regisztrálta magát, vagy vásárolt valamit, és ezt igen nehéz automatizálni. Gross cége, a Snap.com 2004 óta nyújt ilyen szolgáltatást, és már 2300 hirdetőpartnere van - ez körülbelül 2 százaléka a Yahoo és a Google hirdetői bázisának. A Wired magazin megtudta, hogy a Yahoo nem tervez ehhez hasonló rendszert, a Google azonban idén decemberben várhatóan elindítja a Google Wallet szolgáltatást, amelyet az internetezők akkor használnak majd, ha a hirdetéseire klikkolnak és vásárolnak is valamit. A rendszer elméletileg úgy működik majd, hogy a Google semmilyen kényes információt nem lát majd, azaz nem tuja meg, hogy az internetező mennyit költött, és mire.
Kattintás alapú hirdetések és csalások, amely megölheti az Online kommunikációs piacot :
Az online keresőhálózatok egyre magasabb hirdetési árai miatt a marketingszakemberek egyre jobban aggódnak a hirdetőket megtévesztő kattintásos csalás miatt, amelyről azt gondolták, hogy már évekkel ezelőtt leküzdötték. A probléma a Google részvénykibocsátását is érzékenyen érintheti, pedig a szakértők a tranzakciót az online keresőipar barométerének tekintik.
kattintásos csalás néven ismert módszer az internet tömeges elterjedésekor jelent meg először, és többnyire úgy működött, hogy speciális szoftverek automatikusan betöltöttek adott weboldalakat, hogy jelentősen megnöveljék azokon a látogatók számát. Emiatt az internetes marketinggel foglalkozó vállalatok az utóbbi években számos olyan technológiát kifejlesztettek, amelyekkel megakadályozható a csalás, de néhány szakértő becslése szerint az online keresők piacán bizonyos kategóriákban a hirdetési díjak húsz százalékát még ma is nem létező fogyasztókra költik el. Egy nemrégiben leleplezett eset is jól bizonyítja a téma aktualitását: egy kaliforniai férfi olyan szoftvert készített, amellyel állítása szerint több millió dollárral károsíthatta volna meg a legnépszerűbb online keresőt működtető Google vállalatot. (A Google számos weboldallal működik együtt hirdetéseinek értékesítésében; a partner weboldal bannereiben a Google szöveges hirdetései jelennek meg, és az oldal fenntartója pénzt kap kattintásokért.) A férfi százötvenezer dollárért átadta volna a cégnek a szoftvert, de a hatóságok hamarosan letartóztatták a zsarolót. Matt Parrella, a Google ügyében eljáró észak-kaliforniai ügyészség vezetője a Cnetnek elmondta: az eset egyáltalán nem egyedülálló sőt, további letartóztatások várhatók. A kattintásos csalás mértéke nehezen megállapítható, viszont felhívja a piac figyelmét az online keresőkön alapuló marketing alapvető gyengeségeire. Mindez különösen fontos amiatt, hogy a Google hamarosan tőzsdére megy, és sokan az online hirdetési piac barométerének tekintik ezt az eseményt. Egyébként az Egyesült Államokban idén várhatóan huszonöt százalékkal nő a keresőoldalakon eladott hirdetések száma, és a piac értéke a 2003-as 2,5 milliárd dollárról 3,2 milliárd dollárra nőhet, derült ki az eMarketer piackutató cég adataiból. "Nehéz megmondani, hogy mekkora a probléma, de az emberek egyre közelebbről és közelebbről vizsgálják a helyzetet, mivel a keresők hirdetési árai egyre magasabbak" - mondta el a Cnetnek John Squire, a Coremetics webes elemzői cég üzleti fejlesztésekért felelős elnöke. Rossz modell Jessie Stricchiola, a keresőmotorokkal foglalkozó Alchemist Media marketingcég elnöke úgy véli: a kattintások számán alapuló fizetési modell egyik legnagyobb hibája, hogy több tonnányi pénzt lehet elszórni hirdetésekre a másodperc törtrésze alatt, és az árazási modellt kihasználó technikák nagyon gyorsan fejlődnek. A vállalat közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy számos olyan technológiát alkalmaznak, amellyel elemezhetik a kattintásokat, és náluk is külön munkacsoport foglalkozik ezzel a témával. A kattintások számán alapuló fizetési modellnek több formája létezik, írta a Cnet. A keresőoldalakon a hirdető általában ingyen kap megjelenést, és csak akkor kell fizetnie, ha rákattintottak a hirdetésére. A Google azt is garantálja az ügyfeleinek, hogy visszafizeti a hirdetés árát, ha csalást fedez fel. A csalás egyébként több módszerrel megakadályozható, például a webes forgalom és a böngészési viselkedés elemzésével. Például, ha egy oldalt alig néhány másodpercenként újra betöltenek, a csalásérzékelő rendszer gyanúsként kezeli a forgalmat. Emellett néhány marketingcég listát is készít azokról a helyekről, ahonnan rendszeresen sok kattintás érkezik, de egyetlen megrendelés sem. Kifinomult módszerek A Zedo hirdetési cég egy IP-címeken alapuló helymeghatározási rendszer segítségével Kínában fedezett fel kattintási műveleteket. A cég szerint a bevett gyakorlatot alkalmazták: létrehozták egy ismert oldal másolatát a rajta található hirdetésekkel együtt, és egy betanított bot segítségével kattintgattak a hamis oldalon megjelenő hirdetésekre. A hús-vér emberek által végzett csalásokat azonban sokkal nehezebb felismerni, mert a jól szervezett hálózatok tagjai szétszórtan, sokszor különböző országokban találhatóak, különböző típusú számítógépekről dolgoznak, és nem egy meghatározott minta alapján kattintgatnak. Az India Times szerint a szubkontinensen az internetezők havonta száz-kétszáz dollárt is kereshetnek otthoni kattintgatással. A csalás harmadik típusára éppen egy marketingigazgató adott kitűnő példát; a Cnetnek névtelenül nyilatkozó cégvezető elmondta, hogy előszeretettel kattint rá riválisainak hirdetéseire, mivel nagyon jól tudja, minden egyes ujjmozdulattal tizenöt dollárt húz ki a zsebükből.
A kattintásos csalásnak jelenleg három változata létezik. A leggyakoribb módszer az úgynevezett botok, azaz online robotok használata. Ezek a szoftverek úgy vannak beprogramozva, hogy a weboldalakon előre megadott adott hirdetésekre kattintsanak rá. A második legelterjedtebb megoldás az olcsó kínai vagy indiai munkaerő alkalmazása. A harmadik változat az, amikor egy vállalat alkalmazottjai a rivális cégek hirdetéseire kattintanak, hogy lerontsák a kampányuknak az eredményességét, és gyorsan kiürítsék a reklámkeretüket.
