Öregedés ellen internet

Ahogy öregszik a társadalom, úgy válik egyre fontosabbá, hogy az idősek minél tovább aktívak maradjanak – ez nemcsak a fiataloknak jó, hanem az időseknek is, mert így tovább maradnak a munkaerőpiacon, és nem unatkoznak annyit. Enter the Internet. De hatvan fölött elkezdeni ismerkedni az egérrel, a Skype-pal meg a YouTube-bal a legszebb, egyben a legnagyobb kihívások közé tartozik.

Öregszünk

„Fel kell készülnünk arra, hogy akár 70 éves korunkig is dolgoznunk kell” – mondja Molnár Szilárd, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK [3]) kutatási igazgatója. Molnár szerint az ország „demográfiai egyensúlyvesztés” előtt áll, egyre többen vannak az idősek, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kitolódik az aktív kor, és az időseknek egyre tovább kell a munkaerőpiacon maradniuk. Az intézet legfrissebb adatai szerint [4] Magyarországon 3,8 millió 50 évnél idősebb ember él, és az előrejelzések szerint néhány évtizeden belül már nem 5, hanem 2 aktív dolgozónak kell eltartania egy nyugdíjast.

Ehhez képest, mondja Molnár, most az USA-ban a 60-64 éves korosztály közel fele dolgozik, nálunk valamivel több, mint a tizede. „Lehet vitázni arról, hogy az új munkahelyek betöltéséhez hány százalékban kell  informatikai tudás. Van, aki 70 százalékot mond, van, aki 80-at, de mindenképpen magas ez az arány – mondja Molnár. – A befogadó  információs társadalom eszközrendszerében vannak olyan elemek, amelyekkel az idősek integrációja felgyorsítható.”

Az idősek internetezésének azonban van egy, még a munkaerőpiaci megfontolásoknál is fontosabb vetülete. Az idősek és idősödők közül (a modern terminológia szerint 50 felett idősödik az ember, 70 felett idős) sokan erős társadalmi izolációban élnek, kapcsolati hálójuk minimális, ha egyáltalán létezik, és szellemi-fizikai aktivitásuk sem olyan teljes, mint lehetne. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az internet minden más eszköznél alkalmasabb arra, hogy az időseket aktivizálja, segítsen nekik akár új kapcsolatokat létesíteni, akár régieket ápolni, és tovább szőni a sokat emlegetett szociális hálót. Mi lenne jobb a networkölésre, mint maga a network?

A magyarországi idősek (50-75 évesek) közül az ITTK becslései szerint  810 ezernek nincs mobiltelefonja, 1,96 milliónak nincs számítógépe, és több mint 2 millióan nem tudnak otthonról netezni. Ennél is érdekesebb adat, hogy ha van is a háztartásban internet, azt az idősek alig használják: ahol több generáció él együtt, a gyerekek 52 százaléka, a szülők 36 százaléka, de a nagyszülőknek csak 4 százaléka netezik naponta.

És mielőtt bárki kizárólag a nyugdíjasok rossz anyagi helyzetére kenné az érdektelenséget: egy kutatás [5] szerint az említett korosztályba tartozó, számítógép és internet nélkül élők fele, vagyis úgy egymillió idős és idősödő még akkor sem szeretne otthonra gépet meg netet, ha ingyen lenne.

Egyszerűen, a karosszékből

„Nem az a baj, hogy az öregek nem akarnak az internettel foglalkozni, hanem hogy nincsenek meg hozzá az anyagi körülményeik” – mondja Mayer István, a Fel a netre, öregem [6] és a folytatás, a Neteránok [7] című tankönyvek szerzője. Mayer szerint az „ingyen sem kéne” hozzáállás, a nagymértékű elutasítás oka az lehet, hogy az idősek azt sem tudják, mit utasítanak el. „A legtöbben nyilván azt mondják, hogy minek nekem számítógép, adjanak kenyeret, meg mehessek el moziba. De az anyagi oldal mellett van ennek egy ugyanolyan fontos része, a társadalomhoz való tartozás, az hogy ki mennyire tud szocializálódni, hogyan tart kapcsolatot, hogyan él a társadalomban.”

Mayer most 77 éves, 75 éves koráig villamosmérnökként dolgozott, azóta könyvet ír. 64 évesen kezdett el netezni. „Akkor kerültem olyan helyzetbe, hogy a munkámhoz szükség lett volna számítógépre. Zavart, ahogy a fiatalabb kollégáim beszéltek róla; zavart, hogy abszolút nem értek hozzá. És ott volt a hat unokám, akik ragyogóan mozogtak számítógépes környezetben, én meg álltam, mint szamár a hegyen.”

Mayer rögtön vett három könyvet, amit kezdőknek írtak, de azt mondja, egyetlen oldalt sem talált bennük, amit megértett volna. „Teli voltak olyan szakzsargonnal, amit még egy mérnökember sem tud könnyen megemészteni.” Írt inkább kettőt maga, érthető nyelven. „A fájlrendszert például a fiókos komóddal magyarázom el, és eddig mindenki megértette.”

A szerző szerint nem lehet egyetlen olyan szájtot említeni, ami önmagában rávenné az időseket a netezésre, de jó csali lehet a kormányzati portál, ahol mindenki megtekintheti saját betegségeinek történetét, a Házipatika, ahol leírást talál a gyógyszerektől, vagy az elektronikus ügyintézést megkönnyítő szájtok. „Egyszerűen, otthon a karosszékből elintézhető minden. Nem kell sorban állni az okmányirodában. Időt, energiát és fáradságot takarít meg. Ez jobban érdekli az öregeket, mint a színházjegy.”

Forrás: index.hu